Filmműfajok

A FILMMŰFAJOK

A filmek rokonsági csoportjai, melyek többnyire hasonló történeteket dolgoznak fel, hasonló konfliktusokat ábrázolnak, gyakran visszatérő helyszíneken és a formai eszközöket tekintve is hasonló módon.A világ filmtermésének 90%-át a műfaji filmek teszik ki, a nézőt jobban érdekli a film műfaja és szereplője, mint a rendezője .A műfajok pontos leírása nem könnyű, mert egy-egy zsánernek sok un. szubzsánere alakulhat ki (pl. bűnfilm -- kém-, gengszter-, thiller-, filmnoir vagy horror – zombi-, Drakula-történetek, tinihorror, slasher).Nem ritka a műfajkeveredés sem .

1.Burleszk : az első önálló filmes műfaj Színházi gyökere a commedia dell’ arte-ig nyúlik vissza Képtelen helyzetek, meghökkentő fordulatok, amiket a néző el sem tudott képzelni Tiszteletben tartja az időt és a helyszínt (valóságos). A célja inkább az, hogy a realitást a szemünk előtt fordítsa irrealitássá .Tilos a montázs, nincsenek trükkök. Vidám műfaj, de a humora vad, kíméletlen.Főszereplője leginkább esetlen kisember, aki nem tud beilleszkedni a társadalomba; jellemfejlődés nincs. Leghíresebb képviselői: Charlie Chaplin (Aranyláz, 1925), Buster Keaton (A Generális, 1927), Harold Lloyd (Felhőkarcoló-szerelem, 1923), Stan és Pan.

2. Melodráma (kb. a 30-as évektől) A szerelmi vetélkedésről, férfi és nő testi –lelki konfliktusairól szól (végzetes szerelmi szenvedély) – váratlan cseleményfordulatok, nem ritkán tragikus vég jellemzi.Felfokozott atmoszférájának csúcspontjain a zene nagyon fontos A férfi szereplő vagy elmerül a szenvedélyben, vagy a családi boldogságot választja A nő választhat: lázad a társadalmi elvárások ellen (anya, feleség stb.) vagy fellázad (perdita) Nem tolerálja a devianciát Segítette a sztárkultusz létrejöttét: Greta Garbo, Marlene Dietrich, Karády Katalin, Humphrey Bogart, Jávor Pál. A filmek világlátása komor, tragikus (a II. vh. idejére esett a virágkora) Kialakulása idején a művészfilm szinonimájaként, később giccsként tekintettek rá Kertész Mihály: Casablanca, 1942; Bertolucci: Utolsó tangó Párizsban, 1972;  Halálos tavasz, 1939

3. Western: 1903 óta létezik Az amerikai vadnyugaton játszódó kalandfilm, képregényekből, show-kból születtek, melyek feldolgozták a történelmet Szereplője a cowboy, aki a belakott és a még civilizálatlan vidékek határán él; gyakran szembekerül a közösséggel, igazságosztó, szabad, „jó-rossz” ember Témái: vasútépítés, indián konfliktus Spagettiwestern (Volt egyszer egy vadnyugat), NDK-indiánfilmek, Mo.-n betyárfilmek Fénykora a 30-50-es évek (Hatosfogat, A revolverhős), a 60-70-es években hanyatlani kezdett, jellemző rá a mítoszrombolás, az utolsó próbálkozás a Farkasokkal táncoló volt, Tarantino sajátos westernképet jelenített meg a Kill Bill-ben.

4. Horror (lat. ‘borzongás, félelem’) Gyökerei a 19. századi romantikus (gótikus) rémregényekig nyúlnak vissza (Bram Stoker: Drakula, M. Shelley: Fankenstein, Poe-novellák) Első mű: Nosferatu, 1922 Szereplője sokszor két világ határán álló lény (vámpír, zombi stb.) Hatáselemei: suspense, sokkeffektus („macskaeffektus”) Változatai: sátánfilm (Ördögűző), zombifilm (Az élőhalottal éjszakája), vámpírfilm, kísértetfilm, sorozatgyilkos-film, slasher (darabolós), gore (alvadt vér) Hatását illetően megoszlanak a vélemények.

 

 

Kapcsolódó dokumentumok

Híres munkák

Még nincsenek feltöltött munkák! Küldj fel most!