Kultúra
A kultúra fogalmának az értelmező kéziszótár három jelentést tulajdonít. Az első jelentés szerint a kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, a művelődésnek valamely területe, illetve valamely népnél, valamely korszakban való megnyilvánulása. A civilizációval szembeállítva pedig, amely a technikai fejlettséget jelenti, a szellemi javak és a műveltség tartozik ide.
A második jelentésben a kultúra egy személy művelt mivoltára vonatkozik.
A harmadik jelentésben a kultúra valaminek a termesztését, illetve biológiai értelemben tenyészetet jelent.
Sokat segít a fogalom megértésében, ha megnézzük a szó etimológiáját. A kultúra fogalom a colore latin igéből származik, melynek jelentése művelni. A kifejezésről első írásos emlékünk Cato (i.e. 234-149) egyik művéből való, aki ezt a szót használja a földdel kapcsolatos megművelés értelmében. A „cultura agri” kifejezés az embert környező természet gondozását, ápolását, nemesítését jelenti. A kifejezés mai értelmű első lelőhelye Cicero Tusculanae dispitationes (Kr. e. I. század) művében található, aki a cultura animi – a lélek művelése kifejezést használja.
Kultúra jellemzői:
Nem velünk született, hanem tanult dolog.
Egyik generáció adja a másiknak.
A kultúra fejlődik.
A kultúra az ember viszonya az „emberi műhöz", az ember által teremtett, megformált világhoz.
A kultúra típusai
Magaskultúra alatt a társadalomtudósok azt rétegét értik a kultúrának, amit köznapi értelemben a kulturális "elit" fogyaszt. A magaskultúra termékei semmiféleképp sem a közhöz, a sokasághoz szólnak. A nagy újítók, a szuperkreatív alkotók kultúrája. Ők alakítják a világot. Saját sorsuk is sokszor nehéz, szenvedést és küzdelmet kell vállalniuk. Tevékenységük gyakran valódi társadalmi robbanásokat okoz, beillesztésük veszélyekkel jár. Vonatkozik ez természetesen a természettudomány és a technika nagy újítóira, a társadalom reformereire, de még a szimbolikus alkotások (például a költészet) létrehozóira is.Az idő próbáját kiállva ez a kultúra adja az emberiséget meghatározó kulturális örökséget.
Az aktív középkultúra különböző fajtái:
a) A felhalmozó, „mindenevő" (omnivor) kulturális magatartás azoknak a középrétegeknek a kulturális aktivitása, akik szabadidejükben nemcsak pihenni és tévézni akarnak, hanem (a szabadidő-kutatók terminológiája szerint) nem az „eseti", hanem a „komoly" időtöltést keresik.
b) A populáris kultúra . A kifejezést sokféle értelemben használják, a valóban értékes, és a nép (populus) által kedvelt művektől kezdve a szokványos konzumszórakoztatásig. Az irodalom egy része azonban kifejezetten a jazz, a beat, a képzőművészetben pedig a pop-art vonulatát érti rajta.
c) Szubkultúrák. A kultúrának azt a fajtáját jelölhetjük így, amelyet a mai társadalomnak jelentős része, de sohasem az egésze gyakorol, akik befogadói a nagy kultúrának (legalábbis a nagy kultúra egy részének), a maguk területén rendelkeznek bizonyos kreativitással, de nem érnek el annak felső szintjére (többnyire nem is akarnak). Nem elégednek meg azonban a pusztán befogadó szereppel, maguk is aktívan és alkotó módon gyakorolnak valamilyen kulturális tevékenységet.
A hagyományos szórakoztató,népszerű kultúra mindig kísérte a magasművészetet, mint árnyék a fényt. A polgári világ kialakulásával, a 18-19. század fordulóján vált el végérvényesen tőle. Jellege, műfajai természetesen változnak, megújulnak.
AXIX. század a ponyvák, a szentimentális nőregény, a kalandirodalom (Winettou és Buffalo Bili), a klasszikus operett és a vele kapcsolatos szórakoztató zene, a tömegsajtó, az ipari tömegárukA 20. század első nemzedéke a jazz, a slágerek, a musical, a lektűr, a krimi, a thriller, a szórakoztató film és így tovább világában nőtt fel. A tömegkultúra a művészetek olyan kivonatát állítja elő, amelyet a befogadó rövid úton élvezhet. Mikor az ilyen céllal létrehozott termék műalkotás gyanánt szerepel, akkor létrejön a midcult világa.
A magas és a populáris szavak nem minőségi fokmérők, hanem kétféle alkotásmód, kétféle szemléletmód jellemzi.
A magaskultúra kevés embert vonz, míg a népszerű kultúra nagyon sokat. Mivel a népszerű kultúra közönsége nagyobb, így heterogénebb. A népszerű kultúrát gyakran tömegtermeléssel állítják elő.
A népszerű kultúra sok alkotója ugyanúgy a személyes értékeit és ízlését akarja kifejezni, mint a magas kultúrában alkotó társa, és ugyanúgy szabadulni akar a közönségnek és a média irányítóinak a befolyásától. Az alkotók szabadsága tulajdonképpen kevésbé függ attól, hogy a magas- vagy népszerű kultúrában dolgoznak-e, mint attól, hogy a választott műfajuk egyéni vagy csoportos jellegű-e. Minthogy a magaskultúra régebbi és kisebb közönséghez fordul, gyakrabban él egyéni műfajokkal. A népszerű kultúra alkotói ugyanolyan szenvedéllyel harcolnak a maguk eszméiért, mint a magaskultúra alkotói.
A kulturális intézmény a művelődésnek, a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezet.
Kulturális intézmények fajtái
Könyvtár: a törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.
Múzeum a kulturális javak tudományosan rendezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény. Feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.
Színház: Pénzügyileg önállóan gazdálkodó, részben állami, részben más forrásokból finanszírozott, állandó épülettel vagy játszóhellyel állandó vagy ideiglenes társulattal rendelkező intézmény, amely rendszeresen opera, zenés, prózai, mozgásművészeti vagy bábjáték előadásokat tart a nagyközönség számára.
Mozi: Működési engedéllyel rendelkező, belépődíj ellenében rendszeres időközönként filmalkotások (filmek, videofilmek) nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség.
Filharmónia Komolyzenét előadó és népszerűsítő zenekar a zenei műveltség terjesztésének céljával.
Népi együttesek rendezvényei: A hivatásos népi együttesek előadásainak összefoglaló megnevezése.
Kulturális fesztiválok
A fesztivál kifejezés a latin festivus, fiesta, festa szavakból alakult ki, eredetileg ünnepi játékokat, ünnepi előadássorozatot jelentett. Angol és francia közvetítéssel terjedt el, mai alakját a fest, feast, festive szavakból (jelentése: lakoma, vendégség, ünnep, ünneplés) nyerte el.
A fesztiválok típusai :
Filmfesztiválok
Színházi fesztiválok
Klasszikus zenei fesztiválok
Könnyűzenei fesztiválok
Népművészeti fesztiválok
Összművészeti fesztiválok:
pl.Documenta a németországi Kasselben a világ legnagyobb szabású kortárs képzőművészeti fesztiválja, ötévente megrendezett és száz napon át tart.
A biennálé (olaszul: két évenkénti) két évente megrendezésre kerülő eseménysorozat, sokoldalú művészeti fesztivál, különösen csoportos képzőművészeti kiállítás magyarul is használt neve. Ismert még a triennále (három évente rendezett seregszemle) és ritkán a quadriennále (négyévente rendezett tárlat).
A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia) az olaszországi velence városában rendezett sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye. Hetven ország alkotói vesznek részt kétévenként a művészeti, politikai és társadalmi seregszemlén, amelyet 1895-ben az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljával rendeztek meg első alkalommal.
https://www.youtube.com/watch?v=MVYRcZKOlVQ
https://www.youtube.com/watch?v=H_6Qzb6yN5k
