Új realizmus

A Nouveau Réalisme a pop art-hoz hasonló törekvésekkel (az informelre adott negatív reakcióként), de tőle függetlenül, 1960-ban jött létre Franciaországban, Pierre Restany kritikus kezdeményezésére, ám az új realisták és a pop alkotók egymással való kapcsolatát személyes ismeretségek is egyértelművé tették. Az új realizmus személyességmentes új valóságmegközelítést tűzött ki célul, alkotói ezt a legkülönfélébb módokon értelmezték: a falról letépett és képként bekeretezett plakátok lehetőségeit felfedező és technikaként, dé/collage néven használó Raymond Hains és Jacques de la Villeglé mellett Arman hasonló tárgyakból felhalmozott ún. akkumulációi, Niki de Saint Phalle (aki maga is amerikai-francia volt) a nőiség kérdését boncolgató alkotásai, Jean Tinguely önmagukat elpusztító kinetikus alkotásai mind ide tartoznak, Daniel Spoerri "csapdaképei" (azaz szokatlan helyzetben mutatott hétköznapi tárgyakból, például vacsoramaradékokból készült assemblage-ai) és a csoport főalakja, Yves Klein munkássága mellett. A sorozatkészítés és a sorozatgyártás problematikájával éppoly elmélyülten foglalkoztak, mint az amerikai pop art képviselői. Kleint misztikus felfogása vezette a kék színhez. Ki is fejlesztett, majd Nemzetközi Klein Kék néven szabadalmaztatott egy bizonyos ultramarin árnyalatú festéket, illetve színt. Ha nem kékkel, akkor arannyal, vörössel vagy fehérrel alkotta híres monokrómjait. 

Kapcsolódó dokumentumok

Híres munkák