BolyaiArt - Mezopotámia

Mezopotámia

A Kr.e. 3. évezred eleje és a 4. század között, a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén különböző népek éltek (sumerok, akkádok, amoriták, asszírok, hettiták, az Újbabiloni Birodalom lakói, médek, perzsák, a hellenisztikus görögség), különböző kultúrákat alakítottak ki.

Vallás

Alapvetően a politeizmus jellemző a mezopotámiai népek istenfelfogására, és nagyon fontos szerepet játszik benne a csillagjóslás. Az istenek azonban nem egyenrangúak: sumerok a Gilgames eposz tanúsága szerint istenhármasságokat tiszteltek (Anu - levegő/ég, Enlil - föld, Ea - víz), majd Babilon felemelkedésével Marduk lett a legfőbb istenség, hiszen ő volt Babilon védőistene. A perzsák sajátos hitvilágának alaptétele, hogy a világot a jó és a rossz erő küzdelme határozza meg. Az ember dolgát az teszi nehézzé, hogy kötelessége választani a jó és rossz között, ám ő is kettős lényegű: testi és szellemi léttel rendelkezik. A Kr.e. 6. században létrehozott vallás alapítója Zarathusztra/Zoroaszter volt.

Építészet

Égetett és nyers téglából építkeztek, habarcs helyett pedig aszfaltot használtak kötőanyagként. Monumentális épületek esetén (templomok, paloták) néhány sor tégla után egy réteg nádat raktak le, hogy biztosítsák a fal rugalmasságát. Mivel agyagból nem egyszerű boltozatot vagy kupolát építeni, ez erősen behatárolta lehetőségeiket. A gerendákhoz a fát külföldről (pl. Libanon, Irán, Anatólia) szerezték be. Legjellemzőbb építményük a zikkurat vagy toronytemplom (szó jelentése: felmagasodó) Formáját tekintve lépcsős gúla, oldalán feljáróval. A lépcsőzetes építkezés során teraszokat hoztak létre azzal, hogy egymásra rakva egyre kisebb alapterületű szinteket alakítottak ki. A legfelső szinten található a szentély. Ezek az építmények az emberi kéz és szellem nagyszerű alkotásai, ha belegondolunk micsoda munkaszervezés, mennyi nyersanyag és munkaerő kellett például a babiloni toronytemplom elkészítéséhez. Négyzetes alapjának magassága és egy-egy oldalának hossza is 90 méter, összesen 7 szintes volt. A zikkurat általában tömör, masszív építmény, ritkaság, ha belső helységek kialakítására is sor került. Többféle rendeltetésük lehetett a toronytemplomoknak: az áldozatok, vallási szertartások bemutatásán, csillagászati vizsgálatokon kívül magasságuk révén uralkodtak a környező területek felett, de alkalmasak voltak arra is, hogy az ellenséges szándékkal érkezőket idejekorán észrevegyék és riaszthassák a lakosságot.

A térség népeinek városépítészete is nagyon fejlett, vízelvezető hálózat, a derékszögben egymást metsző úthálózat jellemző a településekre.

Szobrászat

Míg a szobrok jellemzően vallási témákat dolgoztak fel, a térségben nagyon jellemző domborművek inkább világi tematikájúak. A szobrok formája, díszítése egy-egy népre jellemző, a sumérok például tömbszerű, zömök kerek testformájú emberalakokat készítettek, arcformáik sematikusak, az asszír alkotásokat viszont könnyű beazonosítani a méltóságot jelképező haj és szakáll aprólékos kidolgozása alapján.
A mezopotámiai kultúra jellegzetessége a körplasztika, vagyis a körbejárható, végtelen sok nézőpontból és nézőpontra komponáltak a szobrok.

Festészet

A festményekről nagyon keveset tud az utókor, hiszen csak igen szerény számban maradtak fenn alkotások. Kedvelt és tartós díszítés volt viszont a mozaik, azaz a falak színes mázas téglákkal való beborítása. Díszítő hatásukat fokozta a nap visszaverődése, ami egészen különös színélményt jelentett. Egyik leghíresebb példája az Istar-kapu.

Használati tárgyak

Magas színvonalú kerámiáik elkészítését a fazekaskorong tette lehetővé. Ötvösművészet kiemelkedő színvonaláról az elit sírjaiban talált ékszerek és díszítések tanúskodnak. Aláírás helyett agyagból készített pecsételő hengereket nyomtak a szerződéseket rögzítő agyagtáblák oldalába, ezekből a hengerekből rendkívül sok fenn is maradt.