Róma
A római jellem, gondolkodásmód és világnézet erősen eltér a görögtől. Jellemzői a gyakorlatiasság, a katonás egyszerűség és szigor, a durvább ízlés, a takarékosság, a fényűzés és pompa kerülése.
Róma városa Kr.e. a VIII. és a VII. század között alakult ki, latin és szabin törzsek egyesülésével.
A királyság kora (Kr.e. 753-510): kialakul az osztálytársadalom. A patriciusok a kiváltságosok, akikkel szemben áll a köznép (plebejusok).
A köztársaság kora (Kr.e. 510-27): a városállamot az évenként megválasztott két konzul váltakozva vezette.
Itália meghódítása után megváltozott a társadalom szerkezete. A társadalmi rétegek közti ellentétek növekszenek. Gazdagok-szegények, szabadok-rabszolgák. Belso és külso háborúk jellemzik a birodalmat. Augustus egyeduralmával lezárult a köztársaság kora.
A császárság kora: a birodalom tovább terjeszkedett, legnagyobb kiterjedését a II. században Traianus alatt érte el.
III. és IV. században egyre több lázadás (katonák, rabszolgák, kisbérlok). A birodalom gyöngül és nem tud ellenállni a barbár támadásoknak. A IV. század végén kettészakad. A keleti része a XV. századig tovább él mint a bizánci császárság. Nyugati része 476-ban megbukik.
Építészet A császárkorra kialakult a sajátos római építészet. A jellegzetes városi létesítmények elnyerik végső formájukat: a központi fórum körül álló templomok, a curia, basilika, paloták. A lakosság szórakoztatásáról amphiteátrumok, cirkuszok, színházak és fürdők gondoskodtak.
Színház: félkör alakú orkhesztra, több emeletes szkéné, ami díszes homlokzatú és a nézőtér falával azonos magasságú volt, az előtte emelt színpadon játszottak.
Amphiteatrum: föld illetve kő padsorokkal övezett elliptikus szabad tér, gladiátor- és állatviadalok, sportolás színhelye. Pl. Colosseum
Cirkusz: kocsiversenyek, szárazföldi és tengeri harcjátékok bemutatására szolgálták, tulajdonképpen az amphiteátrumok szerkezetéből indultak ki. Pl. Circus Maximus
Basilika: nagy csarnok, amely a vásárcsarnok és a törvényszék céljait egyesíti. Legtöbbször háromhajós, a főhajó magasabb és a mellékhajók fölé emelkedő falaiban vannak az ablakok. A legrégibb még kinyomozható ilyen épület a Bazilika Porcia
A római mérnökök belső termeket is be tudtak fedni a boltív törvényei szerint: boltozattal, mely lényegében sűrűn egymás mellé rakott boltívek összefüggő rendszere. Két boltozat találkozásánál alakult ki a keresztboltozat. S ettől a bonyolult építészeti megoldástól már csak egyetlen lépés vezetett az ókori Róma legnagyobb vívmányáig a kupoláig. Az európai építészetnek századokig mintaképe volt a Pantheon temploma.
Festészet
Ugyanolyan mint a görögöknél.
Fabius pictor: csatajelenetek, a csata mellett stilizált növény és táj ábrázolás, térmélység van.
Falfestmény Herculaneumból (79.)
Térbeliség érzékeltetése: árnyékok és fények jelölik a plaszticitást, a mélységbe ferde vonalak vezetnek, de a párhuzamosok még nem összetartóak, a tér rétegzodésének felel meg az egyre halványodó színezés is.
Mozaik: sok padló és falmozaik Rómában, Pompeii-ben és Herculaneumban.
Szobrászat
A szobrászatban a valósághoz ragaszkodó, az igazat a szépnél is fontosabbnak tartó római felfogás eltér az idealizáló görög felfogástól.
A köztársaság korának római arcképszobrászata egyszerű külsőségekkel a természeti hasonlóságot szinte hihetetlen jellemző erővel párosította.
Császárkor: az udvar követelte ünnepiesség és hízelgő korrektúra uralkodik az arcképeken. Virtuóz anyagkezelés: fellazított haj, csiszolt felületek, többszínű anyagok egyesítése, a természetesség tökéletesítése: szemcsillag bevájása. Míg a görög szobrászok a belső, szellemi tulajdonságokból vezették le az arcvonásokat, addig a rómaiak a külső vonásokból engednek következtetni a belsőre. (pl. férfiportré)
Vespasianus portréja: I. század, márvány szobor. Valósághű, a császár minden vonását szépítés nélkül ábrázolták.
Augustus szobra (I.sz.): idealizált, a császár már az istenek sorába emelkedett.
Marcus Aurelius: nem hadvezérként, hanem egy gondolkodó emberként ábrázolták.
Tetrarchák szobra: Kr. u. 3. sz. vége: a fogalmi ábrázolás lép újra a természetes látvány ábrázolásának helyébe. Merev tartás, nem természetes formák, sematikus arcok. Az uralkodót mint fogalmat ábrázolják.
Dombormű
Történelmi témákat dolgoznak fel.
Pl. Traianus oszlop, Ara Pacis (béke oltár), Gemma Augustea, síremlékek
