Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus. Kb. 1575-től 1770-ig tartott. A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent, ugyanis a barokk jellegzetessége a gazdag díszítés és a bonyolult minták. Mivel a reneszánsz idején robbant ki a reformáció, a barokk idején a római katolikus egyház a műveszet által próbálta visszaszerezni, vagy hitükben megerősíteni a híveiket.
A barokk a reneszánsz továbbfejlesztése, mert a részletekre nagyobb hangsúlyt fektettek. Stílusjegyei között sokminden szerepel, például a dinamizmus, az emberek mozgásban való ábrázolása. A barokk kedveli a hősiességet, a monumentalizmust, a fennköltséget. Az alkotások dekoratívak, többnyire titokzatosak, misztikusak. Egyik legfontosabb jellemzője a komplexitás, a látványosság, a bonyolult túldíszítettség és a látványosság.
A barokk építészet:
A barokk építészetben leginkább templomok, kastélyok és lakóházak épültek, ugyanakkor sok volt a dinamikus hatású tér is. Jellemző rá a hullámvonal, csigavonal, kagyló- és csigamotívum. Jelen vannak erőteljes fény-árnyék hatások, rengeteg az aranyozás, sok az oszlop, és a díszes, monumentális lépcsősorok, oltárak.
A barokk építészet két vezető egyénisége Lorenzo Bernini és Francesco Borromini voltak. Lorenzo Bernini tervezte, például a Szent Péter Bazilikát, míg Francesco Borromini a Sant' Agnese templomot.
Más híres barokk épületek: velencei Santa Maria della Salute, a franciaországi Versailles kastély, amit Levau, Lebrun és Le Nötre tervezett, a londoni Szent Pál székesegyház, az ausztriai Karl Borromkus templom, a Belvedere kastély és a Schönbrunni kastély, az oroszországi Téli palota és Szmolnij kolostor. Emellett a magyarországi Gödöllői kastély, a Festetics kastély és a Tihanyi Bencés Apátság. Nem utolsó sorban pedig a csehországi Waldstein palota, a Loreta, a Prágai Mátyás Kapu, a Klementinum és a Szent Miklós templom.
A barokk szobrászat:
A barokk szobrászatot az alakok színpadias beállítása és szenvedélyes mozgása jellemzi, ugyanakkor szerepet kap a világi ábrázolás is. Jellemzője még a ruharedők mélyen árnyékoltsága.
Híres olasz képviselője volt a már említett Lorenzo Bernini, akinek híres munkájai közé tartozik Szent Péter trónja, Apolló és Daphné, Szent Teréz eksztázisa és Borghese bíboros mellszobra. Franciaország híres szobrásza volt Francois Girardon. Ő készítette a versailles-i Apolló és a nimfák és a Sorbonne kápolnában található Richelieu síremléket. Híres még Pierre Puget Krotoni Milon halála című szobor, és Anguier Szent Denis-kapu szobordíszítései. Ismert német mű Leonhard Kern A három Grácia című műve és Andreas Schlüter Frigyes Vilmos mellszobra, míg a spanyol művészek közül Juan Martinez Montanez jeleskedett a sevillai katedrális feszületével és IV. Fülöp mellszobrával.
A barokk festészet:
A barokk festészet kedvelt témái: bibliai és mitológiai jelenetek, főuri portrék, csendéletek, zsánerképek. A barokk festészetre, akárcsak a szobrászatra jellemző az alakok mozgásban való ábrázolása. Jellemző rá az élénk színvilág, a fény-árnyék hatások, a perspektíva-játékok, a kidolgozott részletek (ruhák, mellékalakok, a háttér, fénysugarak kidolgozása), az érzelmek patetikus ábrázolása, az alakok eltúlzott pózai.
Híres olasz festmények: Caravaggio: Izsák feláldozása, Bűnbánó Magdolna, Andrea Pozzo: A jezsuita hittérítő tevékenységének allegóriája, a San Ignazio főhajójának mennyezetfreskója.
Híres francia festmények: Charles Le Brun: XIV. Lajos apotheózisa, Claude Lorrain: Kikötői naplemente, Rigaud: XIV. Lajos a franciák "Napkirálya".
Híres angol festmények: William Hogarth: Korteshadjárat, Thomas Gainsborough: Mary Howe grófnő.
Híres német festmények: Rubens: A szerelem kert, Rubens: A három grácia, Rubens: Medici Mária partra szállása, Van Dyck: Bentivoglio bíboros arcképe.
Híres holland festmények: Rembrandt: Éjjeli őrjárat, A nevető Saskia, Tékozló fiú hazatérése, A zsidó menyasszony, Tulp doktor anatómiája, Levétel a keresztről, Zsuzsanna a fürdőben, Vermeer: Kerítőnő, Műterem.
Rembrandt:
Rembrandt van Rijn Leidenben 1606. július 15. született, heten voltak testvérek. A festészet történetében nincs művész, aki ilyen mélyre hatott volna az ember (vagis önmaga) és a világ, a festő és Isten, a pillanat nyelvezete és az örökkévaloság kifejezése közötti kapcsolat problémakörében. Élete, művészete állandó fagatózás, előtte senki sem fedezte fel, mekkora hatalomal bir a festészet, amiért a szinek dicső iszapjából a fény is az árnyék varázslatával, a clair-obscur hatásaival elő tudja hozni, "az éjszakát", ami a fénybe hajlik.
Sokszor festette meg a következő dolgokat: remegő gyertyafényeket, visszaverődések a tükőrben, az este halvány világossága az ablaküvegen, vagy egy szoba sőtétjét megtörve , a bútorzaton és a padlón nyujtózó, ragyogó napsugár.
Rembrand nagyon sokszor megfestette magát. Lehetetlen megmondani, pontosan hány arcképet festett, metszet és rajzolt, mivel sok eltünt.
A szinakordok, a fény és az árnyék ellentéte, minden lélegzik, mint "A zsidó menyasszony" gyengéd intimitásában, a ,, Levétel a keresztről,, cimű képen látható a festészet és az élet közötti, megragadó intimitásában.
Híres spanyol festmények: El Greco: Fernanda Nino de Guevara kardinális képmása, Velazquez: X. Ince pápa, Vénusz a tükörrel, Murillo: Kagylós gyerekek, Mária mennybemenetele.
A barokk zene:
A barokk zene világkepe hasonlít a középkoréra. Új műfajok és formák jelennek meg. Új hangszeres műfajok: szvit, versenymű, concerto grosso, fúga. Új vokálszinfónikus műfajok: opera, oratórium, kantáta. Jellemző hangszere a csembaló (a zongora őse) és a hegedű is, mint új hangszer.
Híres hegedűkészítők: Stradivari, Amati, Guarneri. A felső dallamvonal és az azt alátámasztó basszusszólam (basso continuo) kiemelése jellemzi.
A barokk zene leghiresebb művészei: Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Handel, Claudio Monteverdi, Henry Purcell és Arcangelo Corelli.
Johann Sebastian Bach: https://youtu.be/rrVDATvUitA
Antonio Vivaldi: https://youtu.be/mFWQgxXM_b8
Georg Friedrich Händel: https://youtu.be/usfiAsWR4qU
Claudio Monteverdi: https://youtu.be/NIr_SWt_NzY
Henry Purcell: https://youtu.be/uGQq3HcOB0Y
A barokk irodalom:
A kor ízlése szerint a legmagasabb rangú műfaj az eposz és a tregédia. Megjelenik a regény is, de meghatározó szerepe csak a XVIII. század közepétől lesz. Célja a meghökkentés. Eszközei: virtuóz rímtechnika, újszerű költői képek, hasonlatok, pátosz, érzelmi telítettség, körmondat. A barokk a spanyol irodalom fénykora.
Híres eposzok: Tarquato Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, John Milton: Elveszett paradicsom, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem.
Híres tragédiák: Lope de Vega: A kertész kutyája, Calderón: Az élet álom. A kor egyik leghíresebb regénye Carventes Don Quijote című könyve.
https://create.kahoot.it/share/barokk-muveszet/6412aba7-8555-4fc2-83a0-34600b1336b2?fbclid=IwAR1LU5P31C1a1Pbb01nMKejcff6CX8k5p_j2qSns0HS-IiS-_UvjPgYcqsc
