Reneszánsz

A reneszánsz festészet:

A reneszánsz az ókori művészet értékeinek újjászületését jelentetteA reneszánsz megjelenése helyileg Itália városaihoz, időben pedig a 14-15. századhoz köthető. A reneszánsz képzőművészetben újdonság a perspektíva felfedezése, az emberi test élethű ábrázolása (lehull a lepel − szabadon gyönyörködhetünk az emberi test szépségeiben), valamint a rész és az egész közötti harmónia megteremtésére való törekvés.
Jelentős képviselői Giotto, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, Tiziano, Dürer, Hans Holbein és Pieter Bruegel. A reneszánsz egyéniség sokoldalúságát Michelangelo munkássága példázza. Kitűnő festményei a Sixtus-kápolnát díszítik.

Az antik műveltség megismerésével a szellem és a lélek sokoldalú fejlődését biztosító, az emberi méltóság megismerésén alapuló kultúrát kívántak létrehozni. A szépség dicséretét és az egyéniség szabadságát hirdették. Istenben való hitük mellett gyakran kerültek összeütközésbe az egyház merev vallásosságával.

A képzőművészet a reneszánsz korában a természet kutatásának és megismerésének egyik legfontosabb eszköze. A művészek a valóság hiteles bemutatására törekednek. Behatóan tanulmányozzák az emberi test felépítését, a dolgok térbeli tulajdonságait, s mindenekelőtt magát a teret. Kidolgozzák a térbeli kapcsolatok rögzítésének pontos módszerét, a perspektíva szerkesztési szabályait. A kor embereszményének megfelelően a legtöbb művész sokoldalúan képzett: festő, szobrász, ötvös és építész egy személyben.

Legfontosabb jellemzői:

Az olasz Leonardo da Vinci a reneszánsz embereszményének, a "homo universale" (egyetemes ember) megtestesítőjeként egy személyben volt festő, szobrász és építész. Leonardo képein világosan láthatjuk festői hitvallását, mely szerint a látás azonos a felismeréssel és a megértéssel. Leghíresebb művei egy firenzei kereskedő feleségének arcképe, a Mona Lisa, a Sziklabarlang Madonna, valamint a milánói Sta. Maria delle Grazie kolostor ebédlőtermében készült falkép, az Utolsó vacsora.

Reneszánsz építészet:

A reneszánsz építészet legfontosabb jellemzője a világias,profán légkör. A reneszánsz ember a földi életet állította központba: harmóniában akart élni e földi létben és boldog lélekként üdvözülni a túlvilágon. Ez az új humanista világnézet új stílust hívott életre, mintaképévé az élet teljességét tükröző antik (görög és római) művészet vált, ennek újjászületését (reneszánsz) hirdették. Az egyházi mellett hangsúlyos szerepet kapott a világi építészet is. Esztétikai kritérium lett a harmónia, a szimmetria és a tér centrális felfogása, térlefedéseknél a kupola.

Legfontosabb jellemzői:

-szimmetria

-erős vízszintes tagoltság,párkányokkal,oszlopokkal

-görög vonások(átriumos belsőudvar)

-római vonások(kupola)

-fontos alkotóelemek:az oszlopok,a párkányok,a lépcsősorok,a korlátok és a konzolok.

Reneszánsz szobrászat:

Az új szobrászati irányzat az Itáliai Firenzében jelent meg először.

A művészek felhagytak a középkori egyházi szobrászat merevségével és a mozgalmasabb kompozíciókat részesítették elönyben.

A reneszánsz szobrászat nagyjai:

-Lorenzo Ghiberti

-David Donatello

-Andrea del Verrocchio

-Michelangelo Buonarroti

-Leonardo da Vinci
 

Reneszánsz írok/költők

- Balassi Bálint

- Giovanni Boccaccio

- Bornemisza Péter

- Rotterdami Erasmus

- Heltai Gáspár

- Morus Tamás

- Petrarca François Rabelais

- William Shakespeare

- Tinódi Lantos Sebestyén 

- Geoffrey Chaucer  

- Janus Pannonius

Művészet

A reneszánsz művészeti eljárásokat, miután megérkeztek Európába, mindenhol a helyi körülményeknek megfelelően fogadták és alakították át. A korszak híres festői, mint Albrecht DürerPieter Bruegel, id. Hans Holbein Leonardo da Vinci, Robert Campin, Jan van Eyck és Rogier van der Weyden az új hatások mellett többnyire sokat megtartottak a gótikus stílusból is, és ötvözték a stílusokat, amely folyamat Hieronymus Bosch munkáin fedezhető fel a legjobban. Az északi reneszánsz művészet, részben a reformáció hatására, többet hagyott meg a keresztény hagyományokból a klasszikusok mitológiákhoz képest, mint az itáliai.

A legnagyobb különbség az északi és az itáliai reneszánsz között a használt nyelv volt. Amíg az itáliai humanisták a latin és görög nyelv használatával is a múlthoz fordultak, az északiak inkább a szélesebb körben befogadott anyanyelvükön alkottak.

https://create.kahoot.it/share/reneszansz-muveszet/beb093fe-5a2b-49a3-a3b6-2028a0efc9ca?fbclid=IwAR0mZWh-d4KcLuxk48JzAGmrqPmX7qpQyRN7nPNabLUqHjkJZhVxdXpumBA

Kapcsolódó dokumentumok

Híres munkák